2014. január 19., vasárnap

Hogyan kezeld a transz-stresszt?

Transzneműnek lenni egy transzfób társadalomban nem könnyű, ahogyan az ezzel és az átmenettel együtt járó stresszt kezelni sem az. Íme néhány hasznos tanács, hogy hogyan birkózhatsz meg ezekkel a problémákkal! 




Transzneműnek lenni nehéz. 

Nem meglepetés, hogy a transznemű emberek olyan fajta stresszt élnek meg, amilyet a ciszneműek (olyan emberek, akiknek a születéskor megállapított neme egyezik az identitásukkal és a társadalmi nemükkel) nem. A transz identitású emberek gyakran élhetnek meg diszkriminatív, stigmatizáló vagy erőszakos, homo/transzfób helyzeteket. Transz emberek esetében magasabb az esély a “veszteségek halmozódására”. A család, a barátok, vagy a partner lehetséges, hogy nem értik az átmenetet és emiatt nem képesek a szükséges támogatást biztosítani. A munkahely, a jövedelem elveszítésének lehetősége is fennáll, utóbbi főleg transznemű nők esetében.
Néhány kutató úgy véli, ez az eltérés abból ered, hogy a férfi kiváltságok miatt a transznemű nők helyzete nehezebb a transz férfiakénál.

Sok lehetőség van ezekkel a kihívásokkal megbirkózni, amik az átmenettel és a transzneműséggel együtt járnak. Egészséges és kevésbé egészséges megoldások.

Hogyan foglalkozz a helyzetekkel? 

Két alapvető módszer létezik, amit az emberek az életben adódó problémák megoldására használnak: az előmozdító, illetve az elkerülő. 

Ezek elegáns szavak egy egyszerű gondolatra.

Nagyon leegyszerűsítve, az elkerülő módszer…(dobpergés)…a probléma ignorálása. Ezt teszed, mikor kerülöd az érzelmekkel és gondolatokkal való foglalkozást, mikor diszkrimináció vagy veszteség ér:

  • A probléma lekicsinyítése: “Biztos vagyok benne, hogy nem úgy értette.”
  • Érzelmi távolságtartás: “Mindegy. Nem érdekel.”
  • Túlintellektualizálás: Azt mondani a barátaidnak, hogy nemek társadalmi konstrukciója és a nemi sztereotípiák barátságtalan munkakörnyezetet alakítanak ki, de nem hozzátenni hogy: "nagyon rossz érzés volt, hogy a főnök megfeledkezett az előléptetésemről, mikor elkezdtem az átmenetet és felvállaltam magam transz nőként."
  • Evés, alkohol, vagy drogok használata az érzelmekkel való foglalkozás helyetti pótcselekvésként.
  • A társadalmi/szociális segítségtől való elzárkózás.
  • Elnyomás internalitálása: önmagunk leértékelése, illetve a transzfóbia vagy (cisz)szexizmus magunkba építése: "Igaza van, hiszen tényleg nem vagyok teljes értékű férfi/nő/személy."

A sors fintora, hogy minél inkább próbálsz egy problémát, érzést vagy gondolatot elnyomni, annál több stressz forrása lesz. 

Hogyan alakítsak ki jobb megküzdési készségeket? 

Mint sejthetitek, az előmozdító módszert javasoljuk inkább. Ez a módszer az adaptációról szól. Szembenéz mindennel, ami az életben adott és úgy változtatja meg a szituációt, vagy saját magunkat, hogy képesek legyünk pozitívan megoldani a helyzetet. 

Néhány módszer, amivel fejleszthető az előmozdító-készség:

Baráti vagy hivatásos segítség 
A támogatás keresése az első számú tényező a transz emberek által megélt szorongás és depresszív hangulat csökkentésében. Az átmenettel kapcsolatban segítőkész családtagok és barátok megtalálása, egy helyi (vagy virtuális) támogató csoport megszervezése, felkutatása, vagy egy szakképzett terapeuta felkeresése hatalmas pozitív hatással lehetnek. 

Önbizalom 
Amennyire közhelyesen hangzik, bízz önmagadban. Az átmenet kezdeti szakaszában sok transznemű érez reménytelenséget a jövővel kapcsolatban, azt gondolva, hogy az átmenet egy lehetetlen, félelmetes feladat. Ahogy telik az idő az átmenet alatt, ezek az érzések elmúlnak, ahogy rájön az illető, hogy az átmenet valójában teljesíthető.





Újrakeretezés 
A probléma megvizsgálása más megvilágításból nézve. Például az átmenet nehézségeire személyes erő és kitartás forrásaként tekinteni, vagy egy olyan dologként, ami megmutatja, hogy milyen erő és bátorság lakozik benned. 

Pozitív hozzáállás 
Senki sem lehet magabiztos minden pillanatban. De ha egy mosollyal az arcodon lépsz ki az ajtón, magabiztos légkört teremtesz, még akkor is ha épp abban percben ezt nem is érzed. Az érzéseid a legtöbbször felveszik a fonalat a cselekedeteiddel. 

Egy új képesség vagy hobbi elsajátítása (vagy egy régi érdeklődés felélesztése) 
Szellemi kihívás elé állítani magad valami új megtanulásával, mint nyelvek vagy hangszerek, bizonyítottan csökkenti a szorongásérzetet. Ezen felül még arra is lehetőséget ad, hogy a társadalmi kapcsolatrendszeredet is kiterjeszd, vagy új szenvedélyre lelj. Ugyanígy egy régi érdeklődés felélesztése is örömmel tölthet el. 

Önkéntesség és segítségnyújtás 
Sok transz ember nagy örömét leli abban, ha taníthat vagy segítő tevékenységet végezhet a transz közösségben. Az átmenetben előrébb tartók nagy segítségére lehetnek azoknak, akik újak benne, azáltal, hogy elmesélik tapasztalataikat az átmenet nehézségeiről és segítséget ajánlanak. Sokak szerint önmagában már az is sok erőt adhat, ha más transz emberekkel barátkoznak vagy ismerkednek.

Transzneműnek lenni nehéz. ÉS mégis az önfelvállalás volt életem legjobb döntése.

A sok nehézség felemlegetése már biztos kicsit lehangoló. Fontos megjegyezni, hogy a lent említett tanulmányokban senki sem bánta meg az átmenetét, hanem úgy érezték, végre önmagukként élnek. Azt is kifejezték, hogy minden nehézség ellenére megérte, és életük legjobb időszaka kezdődött azzal, hogy a tranzíción keresztül őszinték lehettek önmagukkal kapcsolatban.

Források:

Budge, S. L., Adelson, J. L., & Howard, K. S. (2013). Anxiety and depression in transgender individuals: The roles of transition status, loss, social support, and coping. Journal Of Consulting And Clinical Psychology, 81(3), 545-557. doi:10.1037/a0031774

Budge, S. L., Katz-Wise, S. L., Tebbe, E. N., Howard, K. S., Schneider, C. L., & Rodriguez, A. (2013). Transgender emotional and coping processes: Facilitative and avoidant coping throughout gender transitioning. The Counseling Psychologist, 41(4), 601-647. doi:10.1177/0011000011432753

Készült a The L Stop - How to Cope with Transgender Stress című cikke nyomán.
Írta: Rena McDaniel
Fordította: Várnagy Emma